Próbát teszek egy hagyományos irodában....

Mivel az online társkeresésből az utóbbi időben eléggé kiábrándultam, ezért "beneveztem" egy hagyományosnak mondható irodába. Az ügyintézés nagyon kellemes, pontosabban az ügyintéző hölggyel jól el lehet csevegni... persze neki célja, hogy minél több információt be tudjon gyűjteni az ügyfélről... hiszen csak így tudják a 100%-os eredményességet teljesíteni. :)... biztató...
Mivel az online társkeresésben az a tapasztalatom, hogy ha én szólítok meg egy pasit, akkor az gyorsan menekülőre fogja, ezért azt az opciót választottam, hogy engem keressenek.

A regisztrációm óta kettő darab megkeresés történt, akik mellesleg nem feleltek meg az én paramétereimnek. Az egyiknek azért megadtam a találkozás lehetőségét, a másikkal viszont már találkozni sem akartam.

Az első jelölt 3 kitételben sem felelt meg az általam elvártnak: kopasz (hasonlít a volt férjemre), 50 éves és külföldi (bár több éve Mo-on él, nagyon jól beszél magyarul). Azt azért reméltem, hogy nem bak (ez is kitétel, hogy nem lehet bak az illető :)) Az első talin sajnos alapvetően nem a problémás kitételekkel volt a baj. Egy nagyon intelligens, kellemes úriemberrel találkoztam. De nekem Ő túl visszafogott. Neki pedig valószínűleg még rémálmában sem bukkan fel egy ilyen harsány, túlpörgetett nőci, mint én.

Nem tétlenkednek az irodában, ajánlgatnak fűnek fának.
Megtörtént a 2. telefonhívás egy mosonmagyaróvári!!!!vállalkozó személyében. A nevét nem is értettem, olyan gyorsan elhadarta, aztán felpaprikázott hangulatban rámzúdította a világnézetét a budapesti élet hátrányairól és az Ausztria-közeli élet előnyeiről.

Egyébként az úriember számomra amellett, hogy kizáró tényezőként vidéki, még túlkoros (48 éves) is, és tipikusan - a vállalkozó létből adódóan - uralkodó természet. Sajnálom, de én senki aranykalitkájába nem szeretnék menni.

Az eddigi mérleg 2-ből 2 negatív.